Rólam

...úgy gondolkodik mint egy aggastyán, felülemelkedik minden szolgaságon és minden hiten, magányos, hontalan, vallása és foglalkozása nincsen, és tudja, hogy soha nem kell elköteleznie magát. Szabad vagyok. Alig létezem. Megismertem a fantomok szerelmét, de nem ismerem az élők súlyos szenvedélyeit. Városról városra vándorlok, idegenként másoknak és idegenként saját magamnak is."


Linkek

dyke.freeblog.hu

Irományok

szerda, november 16, 2005

kezdek magamhoz térni

a szakításból, az elköltözésből, meg úgy egyáltalán mindenből. igaz, még mindig nem tudom, hogyan tovább, és a fényhiányból eredő depim is becsatlakozott az érzelmi válság mellé, amit mostanában élek meg. malac és ciró rendületlenül vigasztalnak. én vagyok a macskasitter, ennek ellenére ők ugrálnak felváltva az ölembe, hogy a puhaságukkal, a dorombolásukkal, meg a mocskos kis pofájuk hozzámdörgölésével feldobják a hangulatomat.
úgy érzem magam, mint aki egy erősen korhadó függőhídra lépett. oda ahonnan elindult, már nem térhet vissza, és az is kétséges, hogy megérkezik-e valaha a túlsó partra. valahová pedig biztosan megérkezem, csak az lehet kétséges, hogy pontosan hová. % azt mondta, hogy ez egy feladat. minden eddiginél nehezebb, de nem teljesíthetetlen. azt gondolom, hogy a sors vagy mi, alapvetően nem ad teljesíthetetelen feladatokat. csak rajtunk múlik, hogy elszúrjuk, vagy teljesítjük, meg a helyesen megválasztott célokon, vágyakon.
miért van az, hogy ha nagyon fáradt vagyok és hirtelen alszom el, mindig azt álmodom, hogy zuhanok, és ilyenkor megrázkódom álmomban.


írta piszlicsáré ügyek@ 7:49 de.